A területen ahol Paterna városa helyezkedik el, már a neolitikumban is lakottak voltak. Viszont a jelenlegi város azonban úgy tűnik, hogy a római korban keletkezett Paterna római városból, amely a 3. század körül vált vicussá. A középkori Paterna kerámiagyártása kiemelkedö volt és legjellegzetesebb terméke valószínűleg a socarrat volt, és amelynek a város a fellendülését köszönhette, és amely a 16. Század vége felé szakadt meg a kerámiagyártás megszűnésével, és amelyet a germaníák lázadása (1522) és a mórok kiűzése (1609) súlyosbított és melynek következtében a terület szinte elnéptelenedett.
A századok során Paterna gazdasága elsősorban mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozásra koncentrált, mivel a városnak több malma is volt. A 19. században, a vasút 1888-as érkezése is hozzájárult a fellendüléshez. A 20. század második felében Paterna demográfiai robbanáson ment át: 1900-ban 3516, majd 1940-ben már több mint 11 000 lakosa volt, ami 1960-ban 16 951-re, 1975-ben pedig 29 656-ra emelkedett. Az utóbbi éveken a város lakossága 70 ezer fö körül mozog.
Keddenként a város fő terén rendes kirakadóvásárt tartanak amely a mi piacainkhoz hasonlít. A sok ruha, cipő és egyéb tárgyak mellett friss gyümölcsöt és zöldésget is vehetünk.
Paternában található egy kerámiamúzeum is, nem túl nagy, de nagyon érdekes egy 30 -45 perc alatt be lehet járni, és piacos napokon mindig nyitva van.
A Torre de Paterna egy arab eredetű őrtorony, amely valószínűleg a XI–XII. században épült, és a környék stratégiai védelmi rendszerének részét képezte. A csaknem 20 méter magas torony három szintből áll: alul egykor vízgyűjtő ciszterna volt, a középső szinten található a bejárat, amelyhez régen felvonó létrával lehetett hozzáférni, legfelül pedig egy nyitott terasz nézett a környező vidékre. A torony a történelem során több sérülést is elszenvedett, ezért 1967-ben restaurálták, majd néhány évvel később védett műemlékké nyilvánították. A torony különlegessége, hogy máig megőrizte középkori jellegét, és jól látható, hogyan működött egykor egy iszlám eredetű védelmi építmény.
A torony körül találhatók Paterna híres barlangházai, a Casas-cueva, amelyek évszázadokon át a helyi lakosság sajátos, részben földbe vájt otthonai voltak. A legkorábbi feljegyzések szerint a XIX. század első felében mindössze néhány tucat ilyen lakás létezett, ám a század közepére már mintegy kétszázan éltek bennük. A XX. század elején számuk elérte az ötven tucatot is, mivel olcsó és a klímához jól alkalmazkodó megoldást nyújtottak: nyáron hűvösek, télen pedig viszonylag melegek voltak. Két fő típusuk ismert: az utcafrontos, ajtóval és ablakkal ellátott „frenteadas”, valamint a belső udvar köré szerveződő, gyakran rejtettebb „enclotades” lakások. Ezek a földbe mélyített, fehérre meszelt terek ma is különleges, mediterrán hangulatot árasztanak.
Az 1950-es évektől azonban a lakosság fokozatosan elhagyta ezeket az építményeket, mivel a modern lakónegyedek terjedése miatt sok barlangház romlásnak indult vagy lebontásra került. Napjainkra csupán néhány csoport maradt fenn: a Coves d’Alborgí, a Coves de la Torre és a különösen ismert, felújított Coves del Batà, amely ma kulturális központként működik, és kiállításoknak ad otthont. A torony és a barlangházak együttese ma védett kulturális örökség, amely egyszerre mutatja be a térség középkori történelmét, a hagyományos lakhatási formákat és a helyi közösség múltját.
Paterna fő ünnepe a la Cordá, amelynek a város egyik terén még egy szobrot is állítottak. A Cordà de Paterna Valencia tartomány egyik legismertebb és leglátványosabb tűzijáték-hagyománya, amelyet minden évben augusztus utolsó vasárnapjának hajnalán rendeznek meg a város főutcáján, a Calle Mayoron.
A több mint 200 éves múltra visszatekintő eseményben mintegy nyolcezer rakétát és petárdát lőnek ki egy alagútszerűen lezárt utcában, ahol a résztvevők – a „tiradores” – védőfelszerelésben mozognak a fény, a füst és a robbanások káoszában. A Cordà különlegessége, hogy egyszerre rendkívül szabályozott és hagyományhű: a rakéták egy központi acélkábel, a „corda” mentén indulnak, és a teljes eseményt egy tapasztalt tűzmester, a coeter major irányítja. A látvány és a hanghatás egyszerre lenyűgöző és félelmetes: a levegőt tűzcsóvák, szikrák és robbanások töltik meg, a résztvevők pedig a zajos, intenzív élményt a közösségi identitás és büszkeség részeként élik meg. A Cordà ma már hivatalosan is kiemelt kulturális érték, amelyet szigorú biztonsági előírások mellett tartanak meg, és amely Paterna egyik legfontosabb ünnepi jelképe, évente több ezer látogatót vonzva a városba.
