Elx (Elche) városa – a Misteri d’Elx csodája
Elx, az alicantei tartományban található város nemcsak Európa legnagyobb pálmaligetéről híres – amelyet az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánított –, hanem egy különleges kulturális és vallási hagyományról is: ez a Misteri d’Elx vagy más néven Festa d’Elx.
Ez egy középkori eredetű, szakrális-lírai dráma, amely Európa egyetlen olyan vallásos színjátéka, amelyet a középkor óta megszakítás nélkül, élő formában adnak elő. Az előadás minden évben augusztus 14-én és 15-én zajlik Elx Santa María-bazilikájában.
A Misteri d’Elx története
A Misteri pontos eredetét nehéz meghatározni. Egyes történészek, mint Cristóbal Sanz, a XIII. századra teszik keletkezését, míg más kutatók inkább a XIV–XV. századot javasolják. Abban azonban egyetértés van, hogy az előadás Jacobo de Vorágine Legenda Aurea (Arany legenda) című, 1270 előtt írt hagiográfiai gyűjteményén alapszik.
A Misteri az idők során háborúkat, járványokat, cenzúrát és válságokat is túlélt. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a szövegeket és a zenét évszázadokon át gondosan őrizték, elrejtve a megsemmisítés elől. Az első nyomtatott említés 1727-ből származik, a szélesebb nyilvánosság elé pedig 1869 után került, amikor a sajtó révén új lendületet kapott, és egyre népszerűbbé vált.
Tudtad, hogy egy pápa nélkül a Festa d’Elx a tridenti zsinattal (1563) végleg megszűnhetett volna? A zsinat ugyanis megtiltotta a templomi színházi előadásokat. Elx azonban engedélyt (rescriptumot) kapott VIII. Orbán pápától, amely különengedéllyel lehetővé tette az előadás megtartását a Santa María-bazilikában. Bár az orihuelai püspök próbálta visszavonni ezt a kiváltságot, kísérlete kudarcot vallott. Így az előadás megmaradhatott eredeti helyszínén, megtartva szakrális jellegét.
1530 és 1608 között a Humil Verge Maria Testvériség finanszírozta az előadásokat, de 1609-től a városi tanács átvállalta a költségeket, közösségi és vallási eseménnyé téve a Misterit.
A Misteri d’Elx számos elismerést kapott: 1931-ben a Második Spanyol Köztársaság Nemzeti Műemlékké nyilvánította, 2001-ben pedig az UNESCO az Emberi Szellemi és Szóbeli Örökség Remekműveként ismerte el – ez volt az első spanyol ünnepség, amely e megtiszteltetésben részesült.
A főelőadások augusztus 14-én (Vespra) és 15-én (Festa) zajlanak. A Festa része a Szűz Mária temetése és koronázása, mint a Teremtés Királynője. Az előző napokon (augusztus 11., 12., 13.) nyilvános főpróbákat tartanak, melyekre belépőjegy szükséges. Páros években október 29-én és 30-án rendkívüli előadásokat is tartanak (belépővel), november 1-jén pedig ingyenes előadással zárul a sorozat.
A Misteri nem csupán a bazilika falain belül zajlik: része az utcai eseménysorozat is, mint például a Szűz temetési körmenete, amely Elx történelmi belvárosán halad végig. Így a város maga válik a színpad és a közösség részévé.
Egy különlegesség: a Misteriben nők nem szerepelhetnek – még a Szűz Mária szerepét is egy fiúgyermek játssza. Ez a hagyomány a középkorból ered, amikor a nők „tisztátalannak” számítottak a liturgikus előadásokhoz. A mai napig megőrzik ezt a szokást, hogy hűek maradjanak az eredeti vallási és történelmi gyökerekhez.
Az angyalok szerepét fehér hangú gyermekek, az apostolokét pedig nem hivatásos felnőtt férfiak játsszák.
A Misteri d’Elx megtekintéséhez jegyek vásárolhatók a Misteri d'Elx -Visit Elx weboldalán.
